Majd elértük a várost. Az első utca tábla, amit megláttunk. :)

Sok víz, sok híd, sok szép ház, stb.

 

Kehlből gyalogoltunk át Franciaországba, és mivel nem nagyon készültünk térképekkel, utikönyvekkel, ezért toronyiránt mentünk. Már a Rajnánál észrevettük, hogy Strasbourgban van egy elképesztően magas templom és innentől már tudtuk hol keressük a belvárost. Mindig csak a torony irányába kell menni...

Miután megtalátuk a tornyot, természetesen fel is mentünk a tetejére.

Ahonnan fantasztikus kilátás volt. Sok fotót csináltunk, de se a látvány, se a magasság nem látszik rajtuk. Menjetek el, és nézzétek meg, érdemes!

Kávéházi terasz, harmónikaszó és minden, ami csak kell a túristáknak.

Még mindig fent...

És még mindig fent

És még mindig fent...

Aztán elindultunk lefelé.

 

A városban a francia önimádat keveredik az úniós igazi összeurópai életérzéssel. Így bár kiírva csak és kizárólag franciául van minden, az emberek azért hajlandóak más nyelven is megszólalni.

Vásárnap

Mindenféle ócskavasat, festményt, porcelán vázát és étkészletet lehetett itt kapni. Nem vettünk semmit.

Villamos. Elég piszkos és hangos, de nagyon szép. Legalábbis nekem nagyon tetszett.

A főtér, ahol két kis csoport próbálta egymás zenéjét túlharsogni. Valami extra békés tüntetés volt, annyira békés, hogy igazából nem jöttünk rá mi ellen tüntetnek. A rendőrség a tér sarkából csendben figyelt, biztos, ami biztos.

Valahogy mindig a katedrálishoz lyukadtunk ki.

Ami belülről is nagyon nagy.

És díszes.