Tabajdi mezítlábpark
És végül a velencei sült kolbász, a lovasberényi várpótlók után megérkeztünk Tabajdra, a mezítlábparkba.
Hasonlóban már jártam két éve. (Dornstetten) Ez most kicsit más volt. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk.
(A parkoló a park végén, ne induljatok el ott fel, oda megérkezni kell. A pálya a fő út melletti szobornál indul, a völgyben)
Fa bigyón is sétáltunk
A domb tetején lehet inni, lábat mosni és kipróbálni milyen utcakövön sétálni.
Tabajd
Lépcső. Távolról ártatlannak tűnik, de hála a dolomit kavicsoknak és a napsütésnek, hát ez egy igazi szadista pár méter volt. Nem csak szúrt, de még nagyon égetett is...
A folyami kavics viszonylag kellemes volt, hiszen a víz kellemesen simára csiszolta, így nem nagyon szúrt.
A fa cölöpök magassága változó volt, ami kicsit nehezített a dolgunkon, de még így is sokkal kellemesebb volt, mint a fenyőtoboz vagy a kavics.
Kicsi templom.
