A híd, amely összeköti Európát. Az emberek szabadon utazhaznak, sétálhatnak, biciklizhetnek.
Egészen a francia határig, ahol fegyveres rendőrök mindenkit igazoltatnak, átkutatják a táskákat. Nem kellemes érzés.
Karácsonyfa
Strasbourgban elméletileg ma Franciaországhoz tartozik, de már a nevéből is lehet sejteni, hogy ez nem mindig volt így. Elzászról a wikipédia is sokat ír. Magyarul is, bár az kevésbé részletes...
Épületek mögött bújkáló katedrális
Művészet
Kicsi étterem. Elég sokáig kerestünk egy helyet, ahol megebédelhetünk, ugyanis majdnem minden zárva volt, ami nyitva volt, az meg tele volt emberekkel. És volt néhány üres és nyitott is, de azok elképesztően drágák voltak.
Végül itt ettünk. A kaja jó volt, tipikus elzászi menüt választottunk. A savanyú káposztáról itt is azt gondolják, hogy az ő találmányuk. Ugyanezt már hallottam vecsésiektől, osztrákoktól, bajoroktól, stb. A savanyú káposztát mindenhol feltalálták.
A pincér elég bunkó volt, de egy franciától nem is vártam mást.
A flammenkuchen is tipikus elzászi kaja,a többiek azt ettek. A receptet itt találjátok.
Jó nagy templom torony
Vettünk hajó jegyet
De a hajóra még várni kellett, ezért bementünk a városba sétálni
Fák
Bigyók
Dekoráció
Világítós kék fa.
Krumpli
Csiga
Kedves jányka
Ugyanaz, kicsit másként :)
(c) Annika
Mi
(c) Silvio
A képen nem a Parlament van, de valahol el kell mesélnem, hogy az Európai Parlamentnek három „munkahelye” van: Brüsszel (Begium), Luxemburg és Strasbourg (Franciaország).
Luxemburg ad otthont az igazgatási irodáknak (más néven a „Főtitkárságnak”). A teljes parlamenti üléseket, vagyis a „plenáris üléseket” Strasbourgban és néha Brüsszelben tartják. A bizottsági üléseket ugyancsak Brüsszelben tartják.
És még azt is el kell mesélnem, hogy vannak Európai nagykövetek is, mintha Európa egy ország lenne. Ami a legmeglepőbb, hogy franciaország is küldött egy nagykövetet Strasbourgba.