| A heti nagy esemény Stuttgart volt, meglátogattam Orbán Katicát! Kiszámoltuk, 9 éve találkoztunk utoljára (azóta meghalt és született néhány ember), így aztán volt mirol beszélni. Hihetetlenek ezek a hosszú szünet utáni sátorfalvás találkozások. Ugyanolyan volt, mint tavaly Lindával, hogy egy perc udvariasság után ugyanolyan nyíltan és oszintén tudtunk beszélgetni, mint sok éve. Nagy élmény! Katica amúgy Stuttgartban elobb bébisintér volt, aztán egyetemre kezdett járni (nyelvészet + földrajz) és az egyik államvizsgája már megvan, szóval még a másikat megcsinálja és pár hónap múlva (6 év után) hazaköltözik. Stuttgart nem egy különösebben szép város, foleg télen, ráadásul az eso is esett, így aztán rövid városnézés után kocsmáztunk és igen kellemesen besöröztünk. A végén egy olyan kocsmában voltunk, ami korábban nyilvános wc volt, csak átalakították, azóta odajárnak mulatni az egyetemisták. Majd valamikor mutatok fotókat, de nem tudom mikor. Este aztán hazavonatoztam. (két hét telt el, de teljesen hazának hívom) A vonaton beszélgettem egy bennszülött novel (mint említettem ittasan folyékonyan beszélek, csak hibásan). Eloször furcsa volt neki egy idegennel beszélgetni, de mondtam neki, hogy Magyarországon mindig beszélgetnek az emberek a vonaton és a végén mondta, hogy ez tökjó szokás. Elmondta, hogy a lányánal volt meg, hogy hol lakik meg mindent, amit az emberek a vonaton mesélni szoktak. És saját bevallása szerint semmi baja a külföldiekkel. A helyiek és a bevándorlók közt is van hülye is meg normális is (ebben amúgy teljesen igaza van), így igazából ot nem érdekli, hogy honnan jött. |
